A témában jártas szakemberek első dolognak azt tanácsolják, a szülő vegyen erőt magán, és véletlenül sem szabad kiejteni a „ne félj!” felszólítást. A gyerekek ugyanis alapvetően nem félnek a világtól, hanem nyitottak, érdeklődőek. Szóval próbáljuk meg nem kimutatni a saját, felnőtt élményeinkkel kapcsolatos érzéseinket, ugyanis ez nagyban befolyásolja a gyerekeket.

Érdemes kihasználni a csecsemőkori nyitottságot, így sokan úgy vélik, érdemes minél előbb túlesni az első találkzáson, ami nem lesz más, mint egy ismerkedés a hellyel, és a doktor bácsival/nénivel. Ilyenkor el szokták mondani a szülőknek, miként lehet minél tovább megőrizni a tejfogakat, mit egyen, mit ne egyen a gyerek.

A fogorvosok szerint a tejfogakat éppoly komolyan kezelni kell, nem szabad legyinteni, hogy „azok úgyis kiesnek”. A tejfogak szuvasodása ugyanis továbbterjedhet a maradandó fogakra is.

Biztosan minden kisgyerekes szülőnek feltűnt – jó a gyerekfogorvos nagyon ritka, ez ugyanis nagyfokú türelmet, animátori, bohóckodási képességet is magába rejt, ehhez pedig nem minden orvosnak van kedve. Ha jó fogorvost találtunk, ragaszkodjunk hozzá a végsőkig!

A fogorvos tanácsa szerint ne hagyja a szülő a gyerekre a fogmosást, még ha szívesen csinálja is a gyerek, ugyanis ez nagyon felületesen szokott sikerülni. A szülő vegye a kezébe, hogy legyen értelme a műveletnek.

Fontos ismerni a gyerekfogkrémeket, ugyanis nem lehet egy kalap alá venni őket. Figyelmesen olvassuk el, melyik korosztálynak való, ugyanis léteznek kifejezetten babafogkrémek, de a 2-3, 3-6, és afölötti korosztálynak külön ajánlottak is.

Összegezve mindezt: A gyerekekkel foglalkozó fogorvosok azt mondják, a legjobb módszer ebben az esetben is a beszoktatás, csakúgy, mint az oviban. Tehát ne akkor lásson a gyerek először fogorvost, amikor fáj a foga. Ezen kívül kritikus fontosságú a szülő játékos, könnyed viselkedése.