Menő nők

szerda, 01 április 2020 13:54

“Minden igazán jó dolog a negatív dolgokból született!”

Written by
“Minden igazán jó dolog a negatív dolgokból született!” “Minden igazán jó dolog a negatív dolgokból született!”

A most bemutatásra kerülő “menő nő” még nem anyuka, de az tuti, hogy anyukaként is nagyon menő lesz, ha eljön a pillanat. Nagy örömmel mutatjuk be Dózsa Csillát, aki egy sikeres, roppant hangulatos nyelviskolát működtet Komárom belvárosában Deutschraum néven. Ismerjétek meg őt, ez a nőci fix, hogy színt visz a napotokba! :)

Csillát úgy kell elképzelni, mint egy szüntelenül mosolygó napocskát. Erről megbizonyosodhadtok, ha megnézitek az egyre csak szaporodó videóit a facebookon, de előtte ismerjétek meg a történetét.

A kezdetekről kérdeztük Csillát, hiszen egyáltalán nem szokványos, hogy valaki ily fiatalon már több éves sikeres működést tudjon maga mögött:

"A nyelvsuli, a vállalkozásom, a Deutschraum ötödik éve működik, augusztusban lesz az ötödik szülinap, amit valamiért nagyon várok. Még soha semmibe nem fektettem ennyi energiát és odaadást, nagyon a szívügyem az egész. Nem mondhatnám, hogy nehéz volt belevágni, előtte az egyik borzalmas munkahelyről sodródtam a másikba, nem voltak hosszú életűek és már kezdtem azt gondolni, hogy biztosan velem van a baj, ha sehol nem találom a helyem.”

Csilla több helyen dolgozott az egyetem elvégzése után. Volt, hogy egy középiskolában, vagy más nyelviskoláknál, Győrben és Komáromban is, adminisztratív munkaerő is volt egy cégben, de valahogy nem találta a helyét, sehol nem tudott igazán beilleszkedni.

A sikertelen időszak kellős közepén, a legnagyobb elkeseredésében leült egy barátjával kávézni, aki megkérdezte, hogy miért is nem vág bele egy saját vállalkozásba. Nem gondolkodott sokat, hiszen úgy érezte, nincs sok vesztenivalója.

“Másnap felmondtam és kiváltottam a vállalkozói engedélyt. Mindenki nagyon pozitívan fogadta a döntésemet a környezetemben, nagyon támogattak. Akkor döbbentem rá, hogy magamon kívül mindenki bízik bennem. Nagyon sok erőt adott, hogy például, amikor a szüleimnek bejelentettem ezt a tervemet, azonnal támogattak és éreztem akkor is és most is, hogy bármi van, ők nagyon büszkék rám. Enélkül biztosan nem ment volna.

Most a saját főnököm vagyok és mondhatom, hogy az összes közül a legszigorúbb. Nagyon jó önismereti út volt ez, sok mindent megtudtam magamról, amit azelőtt nem gondoltam volna. Egy csomószor, ha új helyzettel találkozom, csak megyek a fejem után makacsul. Én ezt önfejűségnek hívom, de éppen a minap figyelmeztetett egy barátom, hogy mi lenne, ha nem lennék olyan szigorú magammal és ezt az önfejűséget inkább kitartásnak hívnám.

Sokszor ez a rettenetes önkritika vitt előre és segített, hogy jobb legyek, nyitottabb az új dolgokra. Minden egyes nap tanulok valamit magamról, a világról, az emberekről és ez az, amiért annyira szeretem ezt csinálni. Persze vannak különösen nehéz időszakok, ilyenkor hajlamos vagyok pánikolni és a legrosszabb következményekre felkészülni. Ilyenkor hatalmas segítség számomra a párom, aki külső megfigyelőként, mindig figyelmeztet arra, hogy azokkal a problémákkal foglalkozzak, amelyeken tudok változtatni és ne azokkal, amelyek a hatáskörömön kívül esnek. Erre engem folyton figyelmeztetni kell, de amint ezt felfogom, újból tudok teljes odaadással dolgozni.

A makacsság a végén mindig pozitív eredményeket szül. Szóval elmondhatom, hogy minden igazán jó dolog a negatív dolgokból született, meg persze abból, hogy amikor azok felbukkantak, valamiért mégsem adtam fel.”

Beszélgetésünk során nem tudunk nem kitérni a koronavírus okozta bonyodalmakra:

“A mostani időszak egy olyan fajta, amire sosem gondoltam volna, hogy bekövetkezhet, de ezzel gondolom mindenki más is így van. A tanítás teljesen átállt online oktatásra, amivel nekem már van tapasztalatom, mert ezelőtt is voltak diákjaim, akikkel így tanultunk, de a legtöbb diák számára ez teljesen ismeretlen terep és bizony nem könnyű hozzászokni. Nekem is hiányzik, hogy egy térben legyünk, hisz a nyelvsuli nevében is benne van a ‘Raum’ szó, ami helyiséget jelent és szerintem nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, ha azt gondolom, hogy ez a bizonyos helyiség meghatározó pontja a velem való tanulásnak. Mindannyian igyekszünk alkalmazkodni ehhez az új szituációhoz és reméljük, hogy minél előbb eljön a nap, amikor megint együtt ülhetünk az ismerős, megszokott falak között. Mérhetetlenül hálás vagyok a diákoknak, akik kitartanak és bár sokszor látom, hogy nekik is kényelmetlenebb így, alkalmazkodnak és tartják annyira fontosnak ezt az egészet, amin itt együtt dolgozunk, hogy továbbra is velem vannak, legalábbis az online térben.“

“Van egy másik dolog, ami nagyon érdekel és nincs köze a tanításhoz, az a szépírás, az ún. lettering. Körülbelül két éve ismerkedtem meg vele, teljesen véletlenül. Valami kreatív elfoglaltságot kerestem magamnak, ami megnyugtat és elvonja a figyelmem a felesleges stresszelésről. Előtte is arról voltam híres az ismerőseim körében, hogy ha valamit szépen kellett megírni, akkor arra engem kértek meg. Nem volt nehéz tehát ráhangolódnom és ontottam magamból a különbőző idézetek gyártását szépírással. Imádok olvasni és van egy csomó füzetem, amelyekbe kiírom az igazán szép mondatokat minden könyvből, amit olvasok, szóval anyagom volt hozzá bőven. Tavalyelőtt karácsonyra pedig készítettem egy naptárt - a család és közeli barátok részére ajándékba, minden hónapra egy - szerintem - odaillő idézettel. Olyan sikeres lett, hogy a legutóbbi karácsony előtt azt gondoltam, akár komolyabban is foglalkozhatnék vele, így elárasztottam mindenkit a környezetemben ezekkel a naptárakkal. Karácsony előtt pedig megszerveztem az első workshopot, ami rettenetesen amatőr volt, de én nagyon-nagyon élveztem és azt hiszem, a résztvevők is. Eltöltöttünk együtt egy nagyon hangulatos, közvetlenül karácsony előtti délelőttöt. Nem tudom, hogy ezzel mit akarok kezdeni a továbbiakban, egyelőre nagyon örülök és nagyon jól esik, amikor valakitől hallom, hogy a szépírásról én jutok az eszébe. Biztos, hogy nem hagyom annyiban és már nagyon várom, hogy az eredetileg tavaszra tervezett második workshop is megvalósuljon, amint véget ér a karantén. Ez a tevékenység pontosan olyasvalami, ami sokat segíthet az embereknek, hogy leküzdjék azokat a negatív gondolatokat, amelyeket ez a helyzet kivált mindannyiunkból. Addig is igyekszem kihasználni minden lehetőséget, amit az online tér nyújt.”

Ha németül szeretnétek tanulni most, vagy a jövőben, bátran ajánljuk Csillát, akit a facebookon biztosan utolértek. Hasonlóképpen, akit érdekel a lettering, azok kukkantsák meg az instagramon Csilla alkotásait a @lettering_sk profilon.

És hát igen, továbbra is keressük közösségünkben a „menő nőket”, akiket bemutathatunk, várjuk a jelentkezéseket! Kövessetek bennünket a facebookon is! :)

Last modified on szerda, 01 április 2020 17:05

Az oldalról

A felvidekianyukak.sk célja összegyűjteni minden olyan információt, ami a felvidéki magyar anyukáknak hasznos, érdekes, aktuális. Egy igazi online közösséget szeretnénk építeni. Tartozz közénk Te is, olvass bennünket!

Írj nekünk!

Bármilyen ügyben szívesen fogadjuk észrevételeiteket a hello@felvidekianyukak.sk címen. Hogy ne maradjatok le semmiről, kövessetek bennünket a facebook-on is a felvidekianyukak.sk címen!

A felvidekianyukak.sk honlapon található tartalom bármilyen módszerrel történő másolása csakis az oldal beleegyezésével lehetséges: hello@felvidekianyukak.sk.

Copyright © 2020 felvidekianyukak.sk
hello@felvidekianyukak.sk
facebook.com/felvidekianyukak.sk

 

Kereső