Ilka Viktóriát már szerencsére sokaknak nem kell bemutatnunk, hiszen több szerepkörben tevékenykedik: szoptatási- és hordozási tanácsadó, dúlaszolgálatot végez, nem mellesleg pedig szülésjogi aktivista. Aki már esett át gyerekágyi időszakon, az tudja, milyen hihetetlen fontos munka az, amit Viki szívvel-lélekkel csinál. Tartsatok velünk, ismertjétek meg őt az alábbi cikkből, igény esetén pedig forduljatok hozzá bizalommal!
A Veled készült interjú után az merült fel, hogy jó lenne, ha minden kismamának, minden friss anyukának lenne otthon egy “ilkavikije”, aki meghallgatja az embert, válaszol a megoldhatatlannak tűnő kérdésekre, az elbizonytalanodásokra, vagy hát egyáltalán. Éppen ezért nagy örömmel faggattunk az alábbiakban. 😊
Felvidékianyukák.sk: Mit lehet Rólad tudni, milyen út vezetett idáig, hogy “anyai témákkal” kezdj foglalkozni?
Viki: A jogi egyetem után Svédországba költöztünk a férjemmel 4 évre, ez idő alatt pedig már az első gyermekünk is megszületett. Abban már korábban is biztos voltam, hogy gyereket szeretnék, ezért már egyetem alatt is bújtam a gyereknevelési könyveket, hogy készen álljak az anyaságra, ha eljön az idő. Főként a szoptatással és szülésfelkészítéssel kapcsolatos dolgok érdekeltek. Szülés után aztán mintha megnyílt volna előttem egy teljesen új világ, és úgy éreztem, hazataláltam. Úgy éreztem, valamit ezzel kapcsolatban kell tevékenykednem. Használni akartam az anyasággal kapcsolatos tapasztalataimat és tudásomat, érzéseimet.
Közben a saját anyaságom okán is egy csomó tapasztalatot gyűjtöttem. Szoptatási problémáink is voltak, és hiába készültem elméletben, hiába segített sokat a férjem, rá kellett jönnöm, hogy milyen komplex ez a folyamat. Beleástam magam a szoptatással kapcsolatos irodalomba, hogy közelebb kerüljek a megoldáshoz. Elvégeztem egy szoptatási tanácsadói képzést, ami nagyon tetszett, és ez egy igazi “AHA” élmény volt számomra. A képzés után úgy éreztem, sok minden a helyére került bennem. Ekkor kb. 1,5 éves volt a kisfiam, hazaköltöztünk, és elkezdtem felkészítőket tartani anyukáknak. Ekkor jött a képbe a dúlaság is, hiszen a szoptatási problémák gyakran a szüléshez vezetnek vissza. És ha már sok anyukával dolgoztam együtt, fokozatosan bekerült a tevékenységeim közé a hordozási tanácsadás is, hiszen remekül illeszkedett a többi tevékenységhez. Aztán később arra is rájöttem, hogy a jogi ismereteimet is remekül tudom kamatoztatni az anyai témák kapcsán is, hiszen ha az emberi kapcsolatokon csorba esik, elkerülhetetlen, hogy a jog segítségét kérjük időnként.
Egyéni, vagy csoportos foglalkozásokat tartasz?
Csoportos és individuális foglalkozások is vannak, attól függően, milyen téma érdekli az anyukákat. Például a szoptatási tanácsadás egyértelműen egyénileg praktikus, hiszen ez jellemzően a kezdeti időszakban igényelt dolog, közvetlenül szülés után. Jellemzően az otthonában látogatom meg ilyenkor az anyukát. Egy ilyen alkalom 2-3 órás szokott lenni. Sokat beszélgetünk, rengeteg anyuka igényli ilyenkor, hogy valaki meghallgassa és megértse az aktuális lelkiállapotát. Ezután kezdünk csak a szoptatással foglalkozni. A hordozási tanácsadás is főként egyénileg, otthon zajlik, hiszen a pici babákkal ez a legkényelmesebb.
A szülésfelkészítő tanfolyam általában csoportosan zajlik, limitált létszámmal, mely nem több hat kismamánál. Sokat beszélgetünk, nagyon intim, mély beszélgetések alakulnak ki. Átbeszéljük, mi történik a testünkkel, mi miért történik, a félelmeinket megfogalmazzuk, beszélünk a kórházi körülményekről és beavatkozásokról, szót ejtünk arról, milyen jogai vannak a kismamáknak, milyen kötelességei a kórházi személyzetnek, tehát az egész folyamatot gondosan átbeszéljük. Ez a szülésre felkészülés 2 napot vesz igénybe. A 3. nap a gyerekágyi időszakról, a szoptatásról szól. Próbálunk preventíven elébe menni az egyes problémaforrásoknak, hogy mindenki minél alaposabban felkészüljön erre az időszakra.
Természetesen a szülésfelkészülés is történhet individuálisan, ha valakinek az a kényelmesebb. Van, aki kimondottan egyedül, esetleg a párjával szeretné átélni a készülődést. Ez is gyönyörű folyamat szokott lenni, hiszen szemmel láthatóan újra egymásra találnak a párok. Jó látni, ahogy elindul a szülőve születésük folyamata.
Hogyan találnak rád az ügyfeleid?
Igazából sok energiát nem fektetek marketingbe, szájhagyomány útján terjed a hírem, barátnők, ismerősök adják át egymásnak az információt a lehetőségről.
Van valami esetleg, amin most dolgozol, ami foglalkoztat a jövőre nézve?
Mindenképpen azon munkálkodom, hogy az anyukák helyzetét segítsem a szülés előtt, alatt, után. Ez egyrészt egy alulről jövő, egyéni folyamat, hiszen minden anyukát akár egyenként is támogatok, akit tudok. Másrészt van a szülésnek egy társadalmi vonzata, ezért jogászként igyekszem rámutatni a Szlovákiában jelenleg működő szülészeti rendszer problémáira, amelyen a Ženské kruhy nevű szervezettel együttműködve dolgozunk. Egy e-könyvünk nemrégiben jelent meg, amelyben a szülésnél jelen lévő kísérő személy jelenlétét illető jogról értekezünk. Hosszabb távú célunk folytatni ezt a munkát, hiszen sok még a tennivaló ezen a fronton.
Ha ennyi sokat teszel az anyukákért, mondd el nekünk, Téged mi inspirál? Te miként töltődsz fel, vagy honnan tanulsz?
Nekem is van egy mentálhigiénés segítőm, akivel egyénileg átbeszélem a dolgaimat, emellett van egy dúlákkal és szoptatási tanácsadókkal közösen alakított közösségünk. Időnként online, máskor offline találkozunk, és közösen kiventilláljuk a történéseinket, átbeszéljük a kihívást jelentő helyzeteket, tanulunk egymástól, segítünk egymásnak. A másik nagy energiaforrásom természetesen a családom: a férjem, a gyermekeim, a szüleim, a keresztapám és a férjem szülei. Mindenben támogatnak, és ez nagyon sokat jelent nekem.
Földrajzilag merre mozogsz, fizikailag meddig mész el egy-egy anyuka után, hogy segíts?
Elsősorban Dunaszerdahely és környéke, de Komárom környékén is gyakran megfordulok.
Hogyan kereshetnek fel Téged az anyukák?
A facebook oldalamon, itt könnyen utolérnek, ez a legegyszerűbb.
